Az Angela Merkel német szövetségi kancellár által a napokban bejelentett megszorítási csomag egy, a légitársaságokra kivetendő környezetvédelmi adót is tartalmaz. Ha a javaslatot elfogadják, az akár egymilliárd eurós bevételt jelenthet a központi büdzsének, az új adónem azonban ettől függetlenül fontos kérdéseket vet fel.
Nem könnyű manapság légitársaságnak lenni: az év elején az izlandi vulkánkitörés akadályozta a légi forgalmat, és okozott milliárdos veszteségeket, most pedig, legalábbis Németországban, a kormány kívánja tovább keseríteni a repülésben résztvevők életét. Az elképzelés valójában nem új, hiszen Nagy-Britannia harmadik éve kezdte megadóztatni a légiközlekedést, és idén jelentős adóemelésre készül.
A repülés által okozott környezeti terhelés valóban jelentős – mert bár hatásfokát tekintve az a repülőgépek egységnyi utasra eső emissziója sokkal jobb, mint az autóké, a légi járművek a légkör felsőbb rétegeiben bocsátják ki a károsanyagokat, amelyek ezért nagyobb pusztítást tudnak végezni. Ráadásul a légi járműveknél is gazdaságosabban szállít a vasút, tehát az jelentene igazán környezetbarát megoldást, ha kötött pályára tudnák terelni az utazókat. Ehhez azonban nem elég egy vagy két uniós tagállam szankciója: hiába fogadja el ugyanis a német kormány a megszorítást, azzal uniós összefogás nélkül csak a nemzeti légi forgalmat bünteti, az utasok és áruk legfeljebb más légitársaságokkal, külföldi repülőtereken keresztül érik el úti céljukat.
