Az EU ezen a héten szavazta meg a kishaszonjárművekre vonatkozó emissziós célszámait. Viszonylag engedékenyek voltak a jogalkotók.
Sokan azt gondolják (gondoljuk), mindenekelőtt a városi áruterítésben érhetne el forradalmi, látványos eredményeket az elektromos hajtás, és viszont: a villanymotoros közlekedésnek mindenekelőtt a rengeteg elindulással és megállással, rövid, gyors etapokkal, fuvarok közötti hosszabb-rövidebb szünetekkel járó fuvarozás hozhatja el a rég várt sikert és elismerést. Sokan rájöttek már erre, több országban gyártják, sőt, forgalmazzák is az árammal tankolható furgonokat. Ahol pedig még mindig belső égésű motorokban gondolkodnak, ott is a racionalizálás és méretcsökkentés van terítéken – gondoljunk csak a Ricardo és a Piaggio legújabb fejlesztésére, az Euro5-ös, kéthengeres dízelmotorra, amely városi kisautótól is elismerésre méltó, 127 g/km CO2-kibocsátással büszkélkedhet.
Van egy jó hírünk – sőt kettő. Az első, hogy a Piaggio Porter törpefurgon ezzel az 1,2-es motorral már most bőven teljesíti a 2020-ban hatályba lépő, kishaszonjárművekre vonatkozó károsanyag-kibocsátási normákat. A második, hogy igazából csak a nagyobbaknak kell aggódniuk: hogy csak egy tetszőlegesen kiragadott márkát nézzünk, a Berlingo például a maga 153 g/km-ével már most sincs távol a céltól, az eggyel nagyobb Jumpy azonban ma még 190 g/km fölött bocsát ki, ott tehát elkél a fejlesztés.
A héten elfogadott emissziós normarendszer a 2014-2017-es időszakra a 175 g/km széndioxid-kibocsátási célérték fokozatos elérését tűzi ki feladatul, újabb három év múlva pedig már 147 g/km-nél fog állni a léc. Kivételek persze itt is lesznek – az évente 22 ezer darab alatt forgalmazó márkák egyedi elbírálást kérhetnek, az ultra alacsony kibocsátású (50 g/km alatt) járművek 2018-ig többszörös szorzóval nyomnak a latban az összegzésnél, az innovatív technológiák kifejlesztése pedig 7 g/km haladékot jelent a gyártóknak.
