Brit kutatók szerint helyi szinten mérhető hőmérséklet-csökkenést érhetnénk el nagyobb fényvisszaverő-képességű növények telepítésével.
Ami elnyeli a fényt, az felmelegszik, ami visszaveri, az hűvös marad - gondoljunk csak az észak-afrikai városok vakító fehér háztetőire. Ez kiváló fegyver lehetne a globális felmelegedés elleni harcban, csakhogy nem lehet az egész földfelszínt fehérre festeni, ezért a Bristol-i egyetem kutatói azt kezdték el vizsgálni, hogy miként lehetne a szárazföld mintegy 11 százalékát borító gabonamezőket valahogyan fényvisszaverővé tenni - méghozzá lehetőleg nem génmanipuláció segítségével.
Arra jutottak, hogy számtalan természetes tényező befolyásolja a növények fényelnyelő-, illetve fényvisszaverő képességét: többek között a levelekeet borító viasz mennyisége és összetétele, a levélzet elrendezése, de még az is, hogy mennyire szőrösek a levelek. A vizsgálat során ugyanazon növények különböző változatait megvizsgálva akár 20-40 százalékos eltérést találtak a reflektivitás terén. A feltételezés szerint egyébként a levelek viasztartalmának módosítása a víztartó képességet is javíthatja, ami szárazabb területeken jobb termést, illetve kedvezőbb vízgazdálkodást eredményezhet.
"Elsősorban nem módosítani szeretnénk a gabonafajtákat, hanem kiválasztani azokat, amik jobban 'tükröznek'. A későbbiekben pedig hagyományos keresztezési módszerekkel haladhatnánk még tovább. Számításaink szerint húsz százalékkal jobb fényvisszaverő képesség mintegy 1°C-kal csökkentheti az adott terület hőmérsékletét." - mondta Joy Singarayer kutató.
Ez nyilvánvalóan csepp csak a tengerben, de a szélsőségesen forró időszakokban minden apró előrelépés számít - ha csak ezzel az egy fokkal kevesebbet kell dolgozniuk a légkondicionálóknak, máris konkrét energiamegtakarításról beszéhetünk. Az ötlet legnagyobb vonzereje mégis az, hogy költséghatékony, tartós és biztonságos megoldást jelenthetne - természetesen csak akkor, ha a kutatóknak sikerül megőrizniük a gabonák egyéb, alapvető tulajdonságait.
Forrás: Discovery News
