A felnőtté válásnak ára van. Aki a társadalom teljes jogú tagjává szeretne válni, alá kell vetnie magát bizonyos folyamatoknak. Az autóiparban ilyen a törésteszt – még mindig érdekel a dolog, villanyautó?
Az elektromos autók csodás, izgalmas, egzotikus és intelligens dolgok – épp csak nem léteznek. Legalábbis addig nem, amíg kis szériában készülnek, apró gyártók műhelyeiben, akár egy nagy autógyár felkérésére, akár önszorgalomból. A kis darabszámok miatt kevésbé szigorú elvárásokat támasztanak velük szemben a jogalkotók, ami különösen a balesetbiztonság terén szült visszás eredményeket. Sok korai villanyautó bizonyult életveszélyesnek, az eleve magas költségek viszont túlzás nélkül megfizethetetlenné duzzadnának, ha még a passzív biztonságot is élvonalbeli szintre kellene fejleszteniük – no meg ez nem is az elsődleges kompetenciája a manufaktúráknak.No de hogyan várhatnának el az elektromos járművek teljes jogú állampolgárságot az automobil birodalmában, ha nem tekintenek magukra nézve érvényesnek minden előírást? Éppen ezért az elmúlt hónapokban két modellt is szabványos töréstesztnek vetettek alá: a Volvo C30 villanyautót gyártója, a Mitsubishi i-Mievet pedig az EuroNCAP küldte vérpadra – akarom mondani tesztpadra.
Ami a svéd kupét illeti, az összetört autóról készült röntgenfelvételeken jól látszik, hogy az akkumulátorokat körbefogó, megerősített alagút nem csak hogy érintetlen maradt, de a vázszerkezet egészéhez képest sem mozdult el. A nagyfeszültség kábelkötegeket speciális árnyékolással látta el a Volvo, de nem ez az egyetlen érintésvédelmi óvintézkedés: a légzsákokat és egyéb utasvédelmi rendszereket aktiváló ütésérzékelők 50 ezredmásodperc alatt lekapcsolnak minden biztosítékot a hálózatban. Mivel pedig a hajtás 400 voltos üzemi feszültsége nem játék, a szigetelés vagy földelés hibájának legkisebb jelére szintén azonnal áramtalanítja magát az autó.
A Mitsubishi még a hazai pálya könnyebbségét sem élvezhette: Európa legszigorúbb, független közlekedésbiztonsági szervezete vette górcső alá. Az i-Miev az első villanyautó az EuroNCAP történetében, de nem kivételeztek vele. Az eredmények igazolták a várakozásokat: egy városi törpeautótól dőreség volna komoly fizikai védelmet várni, a karosszéria és a biztonsági rendszerek még éppen kielégítő teljesítményt nyújtottak. A lényeg azonban itt is kiváló eredménnyel vizsgázott: a nagy feszültségű hálózat elemei, beleértve az akkumulátort is, sérülés nélkül átvészelték az ütközéseket. És ha az elektromos komponensek miatt már nem kell aggódnunk, azzal egy jelentős lépéssel kerültünk közelebb a szegregációmentes villanyautózás eszményéhez.
