A Ford által felkarolt gyártástechnológiák több szinten is csökkentik a CO2-terhelést, mellesleg műszakilag is jobb termékeket hoznak létre.
Ismerik a buborékos csokoládét? Sok-sok pici üreg teszi légiessé a nasit, amely bár ugyanakkora, mint tömör társai, könnyebb azoknál – hiszen kevesebb anyag van benne. Ez az ötlet ragadta meg a Trexel nevű cég mérnökeinek figyelmét, az általuk kifejlesztett MuCell műanyag pedig a Fordét: az új Focusban például már ilyen műanyagokat is alkalmaznak. A MuCell két technológia elegyítésének köszönheti létezését: egyrészt a fröccsöntés során levegőt fecskendeznek a sablonba, majd mielőtt a massza megszilárdulna, kis mértékben széthúzzák a formát. Az így kapott alkatrészek negyedével kisebb anyagfelhasználás mellett gyárthatók, tömegük csupán 80 százaléka a hagyományos műanyagokénak.
Ha a csoki lehet autóipari múzsa, miért ne lehetne alapanyag egy másik nagy gyerek-kedvenc: a pitypang. Ez a technológia még csak kísérleti szinten áll, de rendkívül ígéretes, hiszen amellett, hogy részben mentesítené a műanyagipart a kőolaj-függéstől, rendkívül ellenálló, tartós plasztikok gyártását tehetné lehetővé. A folyamatban az orosz pitypang nedvéből állítanak elő természetes kaucsukot – ez önmagában nem újdonság, az viszont igen, hogy kutatóknak sikerült azonosítani és blokkolni azt az enzimet, ami gyorsan polimerizálja a fehér nedvet: így egy hektárnyi pitypangból akár 50-100 kilónyi latexet is elő lehetne állítani.A Ford nem most próbálkozik először azzal, hogy fenntartható forrásokkal váltsa ki vegyipari alkatrészeit: a korábbi termékek listáján szójababból készített üléspárna, szalmatöltetű műanyag panelek, valamint farmeranyagból készített hangszigetelő rétegek szerepelnek.
