HTML

Zöldblog.hu

Közlekedés, háztartás, energetika, úgy, hogy a bálnák sokáig dalolhassanak az érintetlen őserdőkben.

Linkblog

Friss topikok

Van-e vészfék az olajalapú civilizáció vonatján?

2013.08.29. 11:59 Bogoly

Legendák, tévhitek, tippek és trükkök a napenergia körül

Címkék: napelem napenergia megújuló energia GYIK

Nagy örömmel tölt el a blog egyre nagyobb látogatottsága, hiszen egy kiváló szakmai fórum van kibontakozóban Nektek köszönhetően! Ugyanakkor azt is látjuk, hogy sok olvasónk még csak most ismerkedik a témával, és nem mozog otthonosan a napelemes szakzsargonban. A mai szösszenet ezért kicsit más jellegű lesz, amolyan Gyakran Ismételt Kérdések formátumú..

-Mi a különbség a napkollektor és a napelem között?
-A napkollektor feladata a vízmelegítés, szerkezetileg jóval egyszerűbb, mint a napelem. Akár otthon elkészíthető,  egy hétköznapi garázsban/pincében fellelhető a szükséges alkatrészek 80%-a. Keresőbe beírva "napkollektor házilag" számtalan videót és cikket találhatunk.

napkollektor_kicsi.jpg
Egy otthon barkácsolt, kiváló kis napkollektor

A napelem ezzel szemben olyan eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Házilag nehéz lenne előállítani, az üveglapra vitt félvezető-réteg és az áramátalakító, az inverter fejlett elektronikai nagyipari termék.

-Minden napelem ugyanúgy működik és ugyanakkora a hatásfoka?
-Igen, minden napelem a fotonbefogás elvén működik, de különböző fajtájú napelemek vannak:

  • Egykristályos vagy monokristályos szilícium (Si) napelemek. Tűző napsütésben a leghatékonyabbak. A legkorszerűbb panelek hatásfoka 18-20%, laboratóriumi körülmények között 25%-ot is produkáltak már.(az elméleti határ 33,7%).

polikristalyos_monokristalyos_napelem_es_cella.jpg

    • Polikristályos (Si) napelemek: picit olcsóbbak,picit kevésbé hatékonyak. Szórt fényben jobban teljesítenek, mint a monokristályos panelek. Hatásfokuk 15-18% körül van.
    • Gallium-arzenid vegyület alapú napelemek: A napelemek Rolls Royce-a és rendkívül drága. Akár 8 db réteget (p-n átmenetet) építenek egymásra, így a hatásfok elérheti a 44%-ot koncentrált napfényben. Főleg műholdakon használják.
  • Amorf szilícium (vékonyrétegű) napelemek: olcsóbbak de hatásfokuk csak 5-8%, tehát több kell belőlük a mono- és polikristályos panelek teljesítményének eléréséhez. Kevesebb szilícium kell a gyártáshoz, mint az egykristályos esetében, mert az aktív réteg csak 1 µm vastag.
Sharp NA 128W vékonyrétegű (aSi) napelem.jpg
  • Egyéb vegyület félvezető alapú napelemek: A hatásfokuk kevesebb, mint 15%. Példa: kadmium-tellurid és a réz-indium-gallium-szelenid napelemek. Előállításukhoz kevés félvezető alapanyag szükséges mert az aktív réteg csak 1-2µm vastag.
  • Szerves festék alapú és polimerek napelemek: Elektrokémiai elven működnek, a fényelnyelő anyag pl. egy szerves festék. A hatásfokuk csak 2-4%, így elterjedése meglehetősen lassú.

-Milyen engedélyekre van szükségem ahhoz, hogy napelemes rendszert telepíthessek?
-Nincs szükség engedélyre, napelemet bárki használhat, bejelentési kötelezettség kizárólag a szolgáltató felé van, hálózatra kötött napelemes rendszernél csak a szolgáltató által minősített inverter telepíthető. Az adminisztráció nagyjából 2-3 hónapot vesz igénybe (óracsere, oda-vissza mérő óra hitelesítés, stb.), persze a rendszer által termelt áramot már a telepítést követően, azonnal használjuk.


napelem_hazra.jpg

napelem_Ipari.jpg

-Csak nyáron, napsütésben termel áramot a rendszer?
-Nem, a rendszer megfelelő erősségű fény hatására termel áramot (pl. felhős időben vagy akár holdfénynél is!), természetesen ennek mértéke függ a napelem fajtájától és a gyártótól is. Érdekesség egyébként, hogy nem a forró nyári napokon a legnagyobb a hatásfokunk, hanem késő tavasszal és kora ősszel, amikor a hőmérséklet a tetőn nem több, mint 35 °C. Ha ennél jobban felmelegszik a napelem, drasztikusan esni kezd a teljesítménye, a megnövekedett belső ellenállás miatt.

-Nem túl nagy a tető beépíthető felülete, de szeretnék egy ilyen rendszert. Van megoldás?
-Megfelelő méretű, árnyékolástól mentes területet tartalmazó telek/kert esetén külön állványon telepíthető a házi naperőmű, így teljesen mindegy mekkora a tető vagy milyen a tájolása.

napelem-talajon1.jpg

-Mikor és mennyit fizetek a pluszban elhasznált áramért, mennyit kapok a többlettermelésemért?
-Az adminisztrációs időszakban éppen ezeket a dolgokat igyekszik szerződésbe foglalni a szolgáltató, a jelenlegi helyzet valahogy így néz ki: az elszámolás évente történik, az oda-vissza mérő óra alapján. Ez azért praktikus, mert a nyáron megtermelt többletet télen felhasználhatjuk, anélkül, hogy extra költség jelentkezne. Amennyiben az elfogyasztott áramunk több, mint a megtermelt, az eddig megszokott díjon kell rendeznünk a tartozásunkat. Ellenkező esetben a szolgáltató köteles kifizetni nekünk a többletet (évi 50kW-ig), nagyjából 21 Ft-ot minden kWh-ért. Ez még SZJA-köteles!

-Milyen amortizációval számolhatok az évek során?
-A gyártók a napelemekre 25 év garanciát adnak, amennyiben a teljesítmény 80% alá csökkenne. A panelek teljesen vízállóak, túlfeszültségvédelemmel ellátottak, önmaguktól elromlani képtelenek. Meteorzápor vagy kosárlabda méretű jégdarabok által okozott rongálódásra persze nem él a garancia, aki ilyesmitől retteg, keressen fel egy biztosítótársaságot.
Az inverterekre (ez az eszköz alakítja át a napelem által megtermelt villamosenergiát felhasználható árammá) általában 8-10 év garancia van, de a lehetőség - pénzért, persze - adott akár 20 éves garanciaszerződésre. A rendszer méretétől függően egy jó minőségű német inverter ára 200-450 ezer Ft között mozog.
A gyakorlati tapasztalatok alapján egy jól kiépített rendszer esetén nem kell számolnunk egyéb költségekkel, optimistább zöldek szerint pedig a panelek még 50-100 év múlva is termelnek.

huha_napelem.jpgItt már biztos nem gond a villanyszámla

-Eltárolhatom-e a megtermelt áramot, függetlenedhetek-e teljesen a szolgáltatótól?
-A válasz ebben az esetben nem olyan egyszerű. Igen, végülis a lehetőség adott, törvénybe nem ütközik, viszont a költségek elképesztő mértékben megugranak. Egy olyan akkumulátor, amely egy háztartás/vállalkozás többnapi energiaigényét képes eltárolni, majd éveken keresztül tud kapacitáscsökkenés nélkül üzemelni, akár a teljes napelem-rendszer árát is meghaladhatja. Az akkumulátorok forradalma ugyan jelenleg is zajlik, a hagyományos nikkel-kadmium akksikat leváltotta a litium-ion technológia, elektromos autót tervez és gyárt már több nagy múltú cég. A tárolókapacitás viszont még mindig véges, a gyártási költségek meglehetősen magasak, az akkuk üzemideje pedig sok tényezőtől függ, nehezen tervezhető. Számos hír kering várható "nagy áttörésről", de mivel ez évek óta így van, erős a gyanúnk, hogy ezek legtöbbike brit tudósok-kategória.

-Van-e állami támogatás napelem telepítésre?
-Magyarországon az állami támogatás pár alkalmi, gyorsan kimerülő EU-s pályázat mellett az áram kötelező szolgáltatói átvételének törvényi kötelezettségére szorítkozik. Lehetne jobb a helyzet, Németországban sokáig olyan szintű direkt támogatásokat adtak telepítéshez, hogy szinte minden családi ház, csűr, istálló tetejére erőmű épült. De legyünk korrektek: nem kis támogatás a hazai rendszer sem, hiszen az általunk termelt áram és az éjszaka, télen a hálózatról felhasznált áram elszámolásában a szolgáltató nem számíthatja fel a rendszerhasználati díjakat, vagyis a lakosság lényegében ingyen (pontosabban a megújuló energiát nem termelők rovására) használhatja átmenti energiatárolásra a hálózatot, így érhető el a 7-8 éves pénzügyi megtérülés a napelem-rendszer telepítésével.

Állami támogatásnak tekinthető még a lakáscélú megtakarítással egybekötött beruházás. Lakástakarék-pénztári befektetéssel akár 30%-os állami támogatással telepíthetünk napelemet, így jóval hamarabb megtérül a beruházás. (Az állami támogatás maximuma évi 72 ezer forint, ezzel átlagos háztartás számára nyolcéves futamidővel simán realizálható a 30%-os spórolás a telepítésben!)

-Szeretnék egy ilyen rendszert, mi az első lépés?

Érdemes több hazai cégtől árajánlatot kérni, hiszen teljesen eltérő árakat lehet tapasztalni a piacon. Persze itt is él az aranyszabály: nem biztos, hogy a legolcsóbb kivitelező a legjobb, és persze drágán is dolgozhat a kontár, attól még kontár marad.
Amire (általában) szüksége van a tervezőnek/kivitelezőnek: név, telepítés helye, havi/évi átlagos villanyszámla, épületbe bevezetett fázisok száma, árnyékolásmentes, délihez minél közelebbi fekvésű tető beépíthető mérete és szerkezete (külön sziget esetén nem fontos), áramszolgáltató, elérhetőség. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zold.blog.hu/api/trackback/id/tr605469443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása