Végveszélyben a világ legnagyobb és legértékesebb gyümölcs-gyűjteménye: csak az augusztusban ülésező bíróság kedvező ítéletében bízhat a szentpétervári Pavlovszk kutatóállomás, amelynek nemzetközi jelentőségű ültetvénye helyén társasházat készülnek építeni.
A kutatóállomáson több mint négyezer gyümölcsöt és aprómagvas bogyót termesztenek, köztük csaknem ezer különböző eperfajtát. Egyfajta biológiai mintatár az állomás, amelynek terményeiből a kereskedelmi forgalomban értékesített fajtákat nemesítik. Ilyenformán a Nyikolaj Vavilov tudományos intézet berkein belül működő kertészet egyszerre szolgálja a biodiverzitás fenntartását, valamint egy több milliárd dollár értékű globális élelmiszer-piacot.
Az itt található fajták kilencven százaléka sehol máshol nem él, ráadásul a globális felmelegedés miatt egyre északabbra húzódó termőterületekre valószínűleg új fajtákat lesz szükséges nemesíteni, amiben megint csak nélkülözhetetlen egy, a Pavlovszkhoz hasonló magbank. A „genetikai kincstár” nem mellékesen számos, államháztartási szempontból is jelentős közegészségügyi problémára is megoldást hozhat – csak az orosz államnak 2005 és 2015 között 300 milliárd dollárnyi bevételkiesést okozhat a cukorbetegség és egyéb civilizációs eredetű kardiovaszkuláris megbetegedések.
Nyikolaj Vavilov biológus az elsők között kísérelte meg megállapítani a gabonák eredetét, és ezen munkássága kapcsán a világ több pontjáról gyűjtött be későbbi nemesítésre alkalmas magmintákat. Gyűjteménye a második világháborúban túlélte a leningrádi ostromot, a tudós 1943-ban, Sztálin börtönében vesztette életét. A róla elnevezett intézet a világ egyik leggazdagabb növénygenetikai gyűjteményét gondozza; ennek része a Pavlovszk állomás ültetvénye.
forrás: www.bioversityinternational.org
