Az újév első fontos eseményeként Magyarország átvette az uniós elnökségi stafétabotot, így a következő hat hónapban talán az eddigieknél nagyobb súllyal esik latba, amit gondolunk, teszünk. A számtalan politikai és gazdasági célkitűzés mellett minket az érdekel, milyen intézkedésekkel kívánja valóra váltani hangzatos klímavédelmi küldetését az Unió.
Az első számú célkitűzés hogy miután 2012-ben lejár a Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségvállalási időszaka, egy jogilag kötelező érvényű és minél szélesebb nemzetközi támogatásra épülő éghajlatvédelmi rendszer lépjen hatályba. Az Unió ennek jegyében kinyilvánította, hogy kész 20 százalékról 30 százalékra növelni kibocsátás-csökkentési célkitűzését, amennyiben a többi nagy kibocsátó nemzet (fejlett és fejlődő országok) is kész összemérhető arányú vállalásokat tenni.
Ennek az előkészítő folyamatában, az uniós közös álláspont kidolgozásában és nemzetközi képviseletében, valamint az uniós klíma-energia csomag végrehajtásában komoly szerep vár Magyarországra. Emellett (az Európai Bizottság javaslatától függően) Magyarország el kívánja indítani az alacsony szénintenzitású gazdaságra történő áttérést célzó, 2050-ig előretekintő uniós útiterv vitáját, amely egyben hozzájárul az erőforrás-hatékonyságot célzó „zászlóshajó kezdeményezéshez” is. Az erre vonatkozó munkát a belga elnökségtől „örököltük meg”, és regnálásunk idején európai bizottsági javaslat várható az erőforrások hatékony felhasználásához vezető útitervről a fenntartható anyaghasználatot, fenntartható termelést és fogyasztást, valamint a hulladékgazdálkodást is beleértve.
Az elmúlt évek súlyos vízkárait tekintve öröm az ürömben, hogy a szélsőséges időjárás nem csak bennünket sújtott, így az Unió támogatásával a magyar elnökség az extrém vízügyi jelenségek integrált, fenntartható kezelését állítja vízpolitikai kezdeményezése középpontjába. Emellett konkrétumként a génmanipulált termények nemzeti szintű tilthatóságának megkönnyítése szerepel még a napirenden.
