Zöldblog.hu

A NASA különleges eljárással elkészítette a föld erdő-térképét. Ez az első olyan ábrázolás a műfajban, amely pontosan ábrázolja az egyes erdőségek magasságát – és az erdőirtók nyakon csípésénél is fontosabb szerepet szánnak neki a kutatók.

A térképhez szükséges adatokat a NASA ICESat, Terra és Aqua műholdai szolgáltatták (az utóbbi kettőnek köszönhetjük a Golf-öbölben terjengő olajfoltról készített felvételeket). A szatellitekről begyűjtött adatok elemzéséből a kutatók arra a kérdésre keresik a választ, hogy a világ erdőségei mily módon tárolják, illetve dolgozzák fel a légkörben megtalálható szenet.

Ezt a munkát eddig számtalan helyi, illetve regionális lombozati térkép segítette, ám ez az első olyan térkép, amely az egész világról nyújt egységes méréseket lehetővé tévő képet. Az ennek elkészítéséhez szükséges adatokat a LIDAR lézertechnológiával gyűjtötték be. A LIDAR függőleges metszeteket készít a felszíni jelenségekről: fényimpulzust bocsát a lombkorona tetejére, illetve a földfelszínére, és összehasonlítja a két sugár visszaverődési idejét. Ez a technológia másodpercek alatt képes annyi adatot begyűjteni, ami más módszerekkel hetekbe telne – így is hét teljes esztendőbe és több mint negyed milliárd lézerimpulzusba telt, amíg elkészült a földtérkép.

Az új térkép megerősíti, hogy a világ legmagasabbra nyúló erdőségei Észak-Amerika csendes óceáni partvidékén, valamint Délkelet-Ázsiában található. A mérsékelt égövi tűlevelű erdők nyúlnak a legmagasabbra (akár 40 méteren is túl), míg a háborítatlan trópusi esőerdők „csak” 25 méteresek – pont, mint a tölgyek és nyírek.

Ami pedig a szenet illeti: az emberiség évente 7 milliárd tonna szenet bocsát ki környezetébe. Ebből hármat a légkör, kettőt az óceán nyel el – a kutatók pedig most arra keresik a választ, hogy a maradék két milliárd tonnán hogyan osztozik meg a föld flórája.

forrás: www.nasa.gov

Néha a szokásos nem elég hatékony, a hagyományos megvalósíthatatlan, a megbotránkoztató pedig még mindig jobb, mintha semmit nem tennénk. A Sky Planters cserepei 180 fokos fordulatot hoznak a beltéri dísznövény-tartásban – mi pedig nem tudjuk, nevessünk, vagy sírjunk.

Van, aki szerint az ötlet a biológia, a fejlődéstörténet, és általában a földi élővilág megcsúfolása. De mit tegyen az ember, ha egyszerűen nincs lehetősége irodájában, otthonában ahhoz, hogy hagyományos módon nevelgesse növényeit? Ha nincs egy tenyérnyi szabad hely az asztalon, ha a gyerek mindent lever, ha a kutya felfalja, vagy egyszerűen csak talpalatnyi a zug, amelyben dolgozunk vagy élünk? A növények pozitív élettani hatásait nem kell bemutatnunk; a tisztább levegő mellett puszta jelenlétükkel javítják az általános közérzetet – tehát pusztán helyszűke miatt botorság volna lemondani róluk.

A Boskke tótágast álló csereiben ugyanúgy cseperednek a növények, mint a hagyományos megoldásokban – legalábbis ami a táplálkozásukat illeti. A cserép tetején (illetve alján) porózus víztartály található, ami lassan adagolja a hagyományos virágföldbe ültethető zöldségeknek az éltető vizet. Az új-zélandi ötletgazdák szerint szélsőségektől mentes klímaviszonyok mellett akár két hetente is elég meglocsolni a növényeket. Arról nincsenek híreink, hogy a rossz irányban ható gravitáció hogyan befolyásolja a növekedést, mint ahogy arról sem, hogy hogyan „érzik magukat” az évmilliók során más perspektívához szokott cserepesek – ezt a témát a gyakran ismétlődő kérdésekben sem feszegeti a vállalat honlapja.

forrás: www.boskke.com

Most még csak a villanyautó-piac bennfentesei ismerik a ZAP márkát, egy július elején aláírt fúziós megállapodás nyomán azonban ez hamarosan megváltozhat…

A kaliforniai ZAP (Zero Air Pollution, azaz nulla légszennyezés) július másodikán megvásárolta a kínai Jonway Auto 51 százalékát, ami hosszú távon akár meghatározó jelentőségűnek is bizonyulhat az elektromos autók egyre inkább növekvő piacán. A ZAP tizenöt éve fejleszt és gyárt villamos üzemű járműveket, a városi robogótól a napelemes kisáruszállítón át a quadokig, a közelmúltban pedig bemutattak egy futurisztikus, fedett motorkerékpárt: a háromkerekű, 160 km hatótávolságú, 120 km/óra végsebességű Alias-t.

A mostani, 29 millió dollár értékű tranzakcióval egyrészt egy önmagában is hatalmas piacra nyert bebocsátást a vállalat, másrészt rövid időn belül globális szereplővé nőheti ki magát, és a kínai gyártókapacitás révén nagyban javíthatja termékei versenyképességét.  A Zhejiang Jonway Automobile Co. Ltd. alá tartozó Jonway Auto 800 főt foglalkoztató üzemében jelenleg havi ezer autó készül, az éves gyártókapacitás 30.000 gépkocsi, amelyből olaszországi partnerén keresztül Európába is szállít az ISO 9000-es tanúsítvánnyal rendelkező gyár. A ZAP jelenleg elektromos hajtási átalakító szetteket szállít a gyártó termékpalettájához, a későbbiekben pedig az Alias gyártását is ide tervezi telepíteni a kaliforniai vállalkozás.

A két vállalat szerint a most aláírt megállapodás egy kétlépcsős folyamat első fázisa; a ZAP tervei szerint a későbbiekben a kínai gyártó fennmaradó 49 százalékos tulajdonrészét is megvásárolja, ám ha erre nem kerül sor, a két, eddig regionális jelentőségű szereplő összefogása akkor is globális léptékű tényezővé válhat az elektromos járművek piacán.forrás:

www.zapworld.com

Végveszélyben a világ legnagyobb és legértékesebb gyümölcs-gyűjteménye: csak az augusztusban ülésező bíróság kedvező ítéletében bízhat a szentpétervári Pavlovszk kutatóállomás, amelynek nemzetközi jelentőségű ültetvénye helyén társasházat készülnek építeni.

A kutatóállomáson több mint négyezer gyümölcsöt és aprómagvas bogyót termesztenek, köztük csaknem ezer különböző eperfajtát. Egyfajta biológiai mintatár az állomás, amelynek terményeiből a kereskedelmi forgalomban értékesített fajtákat nemesítik. Ilyenformán a Nyikolaj Vavilov tudományos intézet berkein belül működő kertészet egyszerre szolgálja a biodiverzitás fenntartását, valamint egy több milliárd dollár értékű globális élelmiszer-piacot.

Az itt található fajták kilencven százaléka sehol máshol nem él, ráadásul a globális felmelegedés miatt egyre északabbra húzódó termőterületekre valószínűleg új fajtákat lesz szükséges nemesíteni, amiben megint csak nélkülözhetetlen egy, a Pavlovszkhoz hasonló magbank. A „genetikai kincstár” nem mellékesen számos, államháztartási szempontból is jelentős közegészségügyi problémára is megoldást hozhat – csak az orosz államnak 2005 és 2015 között 300 milliárd dollárnyi bevételkiesést okozhat a cukorbetegség és egyéb civilizációs eredetű kardiovaszkuláris megbetegedések.

Nyikolaj Vavilov biológus az elsők között kísérelte meg megállapítani a gabonák eredetét, és ezen munkássága kapcsán a világ több pontjáról gyűjtött be későbbi nemesítésre alkalmas magmintákat. Gyűjteménye a második világháborúban túlélte a leningrádi ostromot, a tudós 1943-ban, Sztálin börtönében vesztette életét. A róla elnevezett intézet a világ egyik leggazdagabb növénygenetikai gyűjteményét gondozza; ennek része a Pavlovszk állomás ültetvénye.

forrás: www.bioversityinternational.org

A közelmúltban egy környezetbarát autókra szakosodott folyóirat kedvenc-válogatásáról számoltunk be, most pedig itt az európai autós szaksajtó egyik legnevesebb képviselőjének, az angol What Car?-nak a véleménye arról, melyek 2010 legkevésbé környezetpusztító modelljei.

Ebben a válogatásban a hagyományos, belső égésű motorral szerelt modellek arattak sikereket. Nem is csoda, hiszen a szavazás során fontos szempont volt a brit cégadó mértékének alapját is meghatározó vételár: Angliában a megfizethetőség duplán nyom a latban a vásárlók körében.

Kedvező alapárával és verhetetlen névleges fogyasztási értékeivel a Volkswagen Golf 105 lóerős dízelmotorral szerelt, környezetbarát BlueMotion kivitele lett a válogatás abszolút győztese. A Volkswagen egy másik modellje, az ugyanezen motorral szerelt Passat környezeti teljesítménye mellett vezethetőségével győzte meg a zsűri tagjait. A Peugeot 5008 hét ülésével fokozottan jó hatásfokon szállítja utasait, a Honda CR-Z csekély fogyasztásnak pedig – a különleges hajtáslánc mellett – csekély tömege a titka.

A szerkesztők egy különdíjat is kiosztottak, mégpedig a Renault-Nissan szövetségnek: ajánlásuk szerint a konszern praktikus, élvezetesen vezethető, teljesen életszerű elektromos autókat dob a piacra, és ezzel nagyban segítheti a villanyautók általános elfogadottságát.

Forrás: www.whatcar.com, www.newspress.co.uk

A korábban bejelentett dízelek vagy mikroautók helyett kizárólag hibrid szabadidőjárművek és buszlimuzinok készülnek majd 2013-tól a Honda Tokiótól északra felépülő üzemében. Jó hír ez nem csak a zöld autózás szerelmesei, hanem a márka számára is, hiszen azt jelzi: valóban irányváltásra készül az ökotémához az utóbbi időben szerencsétlenül nyúló autógyártó.

A Honda még az év elején jelentette be, hogy a kutatási fázison túljutva megkezdték egy nagyobb, egyterűekbe és szabadidőjárművekbe szánt hibrid hajtáslánc kifejlesztését. Ez, valamint a hibrid üzem létesítése ismét a környezetbarát autópiac élvonalába emelheti a márkát. A japán autógyártó a kilencvenes években még élen járt a fejlesztések terén, hosszú távú stratégiájában azonban kisebb szerepet szánt a hibrid hajtásnak, mint konkurensei, elsősorban a Toyota.

A következő években tehát két irányba készül haladni a Honda. Egyfelől az Insight új generációjával le szeretné verni a koronát a műfaj jelenlegi királya, a Toyota Prius fejéről - ez nem csak technológiai, hanem lélektani szempontból is komoly kihívás, hiszen a jelenlegi Insight képességei sokaknak okoztak csalódást. Másfelől viszont, és igazából ez jelenthetne igazi áttörést, az észak-amerikai piacon jelenleg nem létezik hibrid hajtású buszlimuzin, így a hangoztatott Honda Odyssey hibrid egy vadonatúj, ígéretes piaci szegmenst nyithatna meg.

Nagyobb modelleihez egyébként új, két villanymotoros hibrid rendszert tervez a Honda: az egyik elektromotor a hajtásba segítene be, a másik kizárólag a lítium-ion akkumulátorok töltését szolgálná. Ugyanez a hajtáslánc egy egyelőre meg nem nevezett Acura modellben is megjelenhetne, amivel (hatalmas késéssel) végre a Honda is beléphetne a luxushibridek piacára.

forrás: www.electricdrive.org

A Lappföld fagyos békéjénél kevés megnyugtatóbb dolog létezik a világon – kivéve ha az odaérkező turisták, a fogadásukra épülő szállodaépületek, valamint a szórakoztatásukra megrendezett programok miszlikbe zúzzák az északi sarkkör törékeny egyensúlyát. Ez az ellentmondás késztethette gondolkodásra a svéd Fa-hotel kitalálóit is…

A napokban nyitja meg szobáit, pontosabban sajátos erdei kunyhóit a Treehotel vállalkozás, amely a természet és az ember közötti harmóniát próbálja helyre billenteni. A nyaralóközpont fél tucat, független építész földtől elrugaszkodott – azaz hogy éppen a természethez visszakucorodó – tervei alapján készült, primitív luxusapartmanokból áll.

Van szoba, amelyet hosszú cölöpökre helyezve emeltek fel a lombkorona magasságába, hogy a vendégek karnyújtásnyira legyenek csupán a fenyvestől. Van, amelyik egy fatobozt mintáz, és a hegyoldalból induló rámpán közelíthető meg. Egy harmadik a hely misztikumát ragadja meg, és sejtelmes ufóként lebeg az ágak között. A két legizgalmasabb alkotás azonban a madárfészek, illetve a tükörkocka: utóbbi egyszerre olvad bele a környezetébe, és sokszorozza meg azt, új perspektívát nyújtva a látogatóknak. A 4 méteres élű kocka üvegfelületeit speciális, a madarak által észlelt ultraibolya fóliával vonják be, így a béke szigete nem válik a szárnyasok poklává.

A szálloda üzemeltetői nagyon is komolyan gondolják a békét: fenntartják maguknak a jogot, hogy bárkit kilakoltassanak, ha a többi vendég panaszkodik rájuk, illetve az északon szokásos, környezetszennyező és zajos motorosszán-túrák helyett csendes sétákat, illetve kutyaszános kirándulásokat szerveznek a környező hómezőkön.

Forrás: www.treehotel.se

Már ma is brit iskolák százainak tetejét borítja az intézmény energiaigényeit részben vagy egészben fedező szolárcella, egy tavasszal bevezetett, kormányzati kezdeményezésnek köszönhetően pedig a jövőben megsokszorozódhat a csökkentett CO2-kibocsátású sulik száma.

A brit kormány áprilisban fogadta el azt a javaslatot, amely nem csak ésszerűvé, de jövedelmezővé is teszi a megújuló energiaforrások lakossági elterjedését. A napelemes rendszereket alkalmazó háztartások adómentes hálózati feltöltési díjban (FIT) részesülnek minden megtermelt egységnyi energia után – magyarul a közvetlen megtakarítások mellett még jövedelemforrásnak is alkalmas a napelem. Az érdeklődések száma heteken belül megsokszorozódott, hiszen egy tipikus rendszer egy átlagos háztartás energiaigényének a felét képes megtermelni, valamint (az új támogatási rendszerben) évente akár 1000 fontnyi plusz bevételhez juttathatja tulajdonosát.

Ezen támogatás nyomán a Solarcentury nevű napelem-szolgáltató, amely élharcosa a tanintézmények napenergiával való táplálásának, kibővítette eredeti iskolai programját, és a General Electric támogatásával igyekszik minél több oktatási intézményt ingyen, vagy csekély költséggel napelem-rendszerrel felszerelni. A beruházás költségét a FIT-bevételekből törleszthetik az iskolák, majd miután azt kifizették, szabadom gazdálkodhatnak a továbbra is befolyó díjakkal. A Solarcentury programja egyébként nem csak energiát, hanem a környezetbarát energiagazdálkodásról szóló oktatási anyagot is biztosít az iskoláknak.forrás: Solarcentury

Miközben az autógyárak fejlesztőmérnökei egyre tisztább technológiákat dolgoznak ki, a környezet terhelése nem enyhül kellő mértékben – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) idén közzétett jelentéséből. Az EEA 1997-2007 közötti időszakban vizsgálta Európa környezetszennyezését, és az eredmények vegyesek. A légszennyező anyagok terén némi javulás látható, ugyanakkor a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke folyamatos emelkedik (+28% egy évtized alatt).

„Az elmúlt tíz év során a mobilitás fejlesztését szolgáló intézkedésekre összpontosítottunk, miközben figyelmen kívül hagytuk a közlekedésből származó kibocsátás elválasztását a gazdasági növekedéstől. Mára a közlekedési infrastruktúra nagy mértékű fejlesztése lehetővé teszi, hogy ugyanannyi idő alatt nagyobb távolságokat tegyünk meg – viszont ezzel nem csökkent az az idő, amíg zajnak, forgalmi torlódásnak és légszennyezésnek vagyunk kitéve” – fejtette ki Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőre nem annyira a hogyan, hanem a miért lesz a közlekedés legfontosabb kérdése.

Az elgondolkodtató konklúzió mellett számos érdekes ténnyel is szolgál a jelentés. Az áruszállítás növekedése meghaladta a gazdaságét, a vizsgált tíz évben a közúti fuvarozás 43%, a légi 35 százalékkal nőtt, miközben a vasúti és belföldi vízi szállítás egyaránt visszaesett. Ami az utasszállítást illeti, a légi forgalom mértéke 48 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az utaskilométer 72 százalékáért továbbra is a személyautó-közlekedés maradt.

forrás: www.eea.europa.eu/hu

A NASA elemzőinek bizony megállhatott a kezében az egér, amikor július 7-én reggel átnézték a Grönland környékén előző éjjel készített műholdfelvételeket. Ott, ahol a hatalmas Jakobshavn-gleccser torkolatának kellett volna lennie, csak az óceán hullámait látták: a jégmező másfél kilométernyit húzódott vissza néhány óra alatt…

A Jakobshavn-gleccser évente mintegy 35 millió tonna jeget bocsát a tengerbe, belőle származik a Grönland környéki jéghegyek egy tizede, valamint ezt a gleccsert tekintik az északi féltekén tapasztalható tengerszint-emelkedés első számú felelősének. A kutatók 250 éve tanulmányozzák a világörökség részévé nyilvánított Ilulissat jégfjord részét képező jégfolyót; a világ egyik leggyorsabban mozgó (átlagosan 20 méter/nap) gleccserén végzett megfigyelések nagyban hozzájárultak a gleccserek működésének megértéséhez, illetve a globális felmelegedés hatásainak felméréséhez.

A Grönland nyugati partján fekvő gleccser hossza az elmúlt 160 évben több mint 45 kilométerrel csökkent. A Jakobshavn ma már a világ leggyorsabban visszahúzódó gleccserének számít, ilyen mértékű fogyással azonban még nem találkoztak a kutatók: a jégáron hatalmas, keresztirányú repedés keletkezett, majd az attól délre, az óceán felé eső, 7 négyzetkilométeres (!) jégtömb levált, és tovasodródott.

forrás: NASA
kép: DigitalGlobe