Zöldblog.hu

A használt háztartási olajból valóban készíthető bioüzemanyag, most azonban nem csak felhasználják, de át is veszik azt a MOL benzinkútjain.

Országszerte mintegy száz töltőállomásán helyezett ki olyan, speciális gyűjtőhordót a MOL, amely lehetővé teszi a lakossági, használt sütőolaj és zsiradék környezetbarát tárolását, majd későbbi elszállítását. A kezdeményezés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: azok számára, akik eddig is hajlottak az olaj környezetbarát elhelyezésére, nagyságrendekkel kényelmesebb megoldást jelent ez, mint fellelhetetlen ökoszigeteket keresgélni az országban, ha pedig valaki számára újdonság az olajhulladék begyűjtése, eggyel kevesebb mentsége van arra, hogy csak legyintsen rá. Személy szerint nálunk vagy öt liter, jobb sorsa érdemes, használt sütőolaj várja otthon, hogy megtaláljam a biztonságos, környezetbarát leadás módját. A statisztikák szerint ennyivel ötmillió liter ivóvizet tehetnék egy csapásra tönkre – ez csaknem annyi, mint a Duna másodpercenkénti vízhozama Fekete-tengeri deltatorkolatánál!

Na de a lényeg: a MOL-nál mostantól leadhatjuk az otthon összegyűjtött étolajat, abból Komáromban biodízelt, illetve biogázt állítanak elő, a további gyűjtéshez pedig takaros tárolóedénykét kapunk a kutakon (ahogy mondani szokták, a készlet erejéig), amibe állítólag csöpögésmentesen tölthető bele a serpenyőből a rántott hús után fennmaradó sütőolaj. Az edényhez később a CBA kijelölt üzleteiben és a Vénusz Napszüret programjának keretein belül is hozzá lehet majd jutni, de nem is az a lényeg, amit kapunk, hanem amit adhatunk.

A használt sütőolajat átvevő töltőállomások listája innen letölthető.

Ötödannyian gyűjtik szelektíven a hulladékot, mint ahányan mondják.

Papíron dicséretes a magyar lakosság környezeti tudatossága: egy hétfőn közzé tett felmérésben a megkérdezettek 67 százaléka vallotta azt, hogy szelektíven gyűjti a csomagolási hulladékokat, 43 százalék pedig a hulladékká vált italos kartondobozokat is külön válogatja. Az IKSZ és a Stop.hu közös online közvélemény-kutatásában 1400-as vettek részt. A válaszadók 49 százaléka azért gyűjti szelektíven a hulladékot, mert így hozzájárul a különböző anyagok újrahasznosításához, 31 százalék, hogy ne szennyezze környezetét, 12 százalék azért, mert így csökkenti ökolábnyomát, 7 százalék pedig azért, hogy ezzel segítse a nyersanyagokkal való takarékoskodást.

Igen ám, de az összegyűjtött és hasznosított anyagok mennyisége azonban nem igazolja ezeket a válaszokat - állapítja meg a téma kommunikációjával megbízott cég közleménye.Ezzel szemben az italos kartondobozok szelektív gyűjtését szorgalmazó IKSZ adatai szerint az elmúlt évben forgalomba került dobozoknak mindössze 17,7 százaléka került visszagyűjtésre és újrahasznosításra. Ezek szerint azok az érvek, amelyeket a deklaráltan nem szelektáló lakosok felhoztak a külön gyűjtés ellen (a megkérdezettek 57 százaléka szerint nincs lakóhelyük közelében elegendő szelektív gyűjtősziget, 20 százalékuk pedig körülményesnek tartja a hulladékok otthoni különválogatását), sokkal erőteljesebbek, mint első hallásra gondolnánk.

forrás: Greenfo.hu

Pünkösd hétvégéjén Gárdony adott otthont a negyedik Öko Expo és Bio Fesztiválnak. Az ország egyetlen környezettudatos strandja három napra zöldségekkel telt meg.

Stílusosan kerékpáros riksával szállították a vendégeket a gárdonyi vasútállomásról a IV. Öko Expóra a szervezők, ezzel megalapozva a természetközeli, szénsemleges életmódot népszerűsítő rendezvény hangulatát. A programok jelentős része az újrahasznosítás jegyében zajlott, legyen szó játszótér-építésről PET-palackból, ékszerkészítésről alumínium hulladékból, a fűtési szezonra készülve hulladékpapír-gyűjtésről a rászorulóknak, vagy a ruhacsere-programról.

A napelemekkel felszerelt, szelektív hulladékgyűjtésre felkészült strand területén egymást érték az előadások, a bemutatók – a meghívottat szóltak az éghajlatvédelemről, a környezetbarát vályogházakról, az energiatakarékos háztartásról, a biogazdálkodásról. Kiemelt és különösen népszerű téma volt a környezettudatos közlekedés. Több hazai gyártású, villanymotoros jármű is megjelent a helyszínen, fejlesztőik társaságában. Ezek egy részét az érdeklődők személyesen is kipróbálhatták, egy hivatásos instruktőrtől pedig a környezettudatos autóvezetés rejtelmeibe is betekintést nyerhettek.

Hogy a kiállítást jegyző Biotár mennyire komolyan gondolta küldetését, jól jelzi, hogy a klímaváltozásról előadást is tartó, a személyes CO2-kibocsátással kapcsolatban bárkinek tanácsokat adó Co2ntra segítségével megfelelő mennyiségű karbon-kvótát vásároltak, így a három napos rendezvény teljes egészében szénsemleges volt!

A tavaly szeptemberi kezdetek után beleerősít az áramszolgáltató: új töltőállomásokat létesít, új autókat vásárol – és létrehozott egy elektro-mobilitási közösséget.

Az Uniós szabályozásokhoz és előírásokhoz igazodva alapította meg azt az e-közösséget az ELMŰ, amely reményeik szerint hozzásegíthetik Magyarországot az emissziómentes közlekedéssel kapcsolatos célok megvalósításához.A közösség egyrészt az áramszolgáltatáshoz kapcsolódó részterületeken (hálózattervezés, könnyű áramú berendezések, stb.) dolgozó, másrészt ipari és gazdasági területeken tevékenykedő vállalatok csatlakoztak – némelyek tevékenyen, elektromos járműflották tervezett kiépítésével, mások pártoló tagként, a szervezet leendő marketing-tevékenységeit támogatva kívánnak részt venni az e-jövő kialakításában.

Az ELMŰ tavaly ősszel két, Ausztriában elektromos üzeműre átalakított Fiatot vásárolt – egyet a szervizes, egy másikat pedig az értékesítő csapat számára –, és ezekkel szerzett tapasztalataik kedvezőek voltak. Mindkét autó folyamatosan „üresre járta” akkumulátorait, így mára több ezer kilométernyi, intenzív használat során szerzett tapasztalat gyűlt össze. Az e-community keretében további elektromos autók vásárlását tervezi az ELMŰ – ezek lehetnek a jelenleg Magyarországon kapható e-autókat forgalmazó, a Közösséghez stratégiai partnerként csatlakozó márkák típusai (a Mitsubishi i-MIEV, a Citroën C-Zero vagy a Peugeot iOn), de alapvetően a költségek határozzák meg a beszerzést, hangzott el a sajtótájékoztatón.

A kritikus tömegű magyarországi villanyautó-állomány eléréséhez nem csak jármű, hanem infrastruktúra is szükséges, ezért az év végéig további öt, nyilvános töltőállomást helyez üzembe a fővárosban az ELMŰ – olyan, közlekedési szempontból nem fajsúlyos, ám jól látható pontokon, mint a Várnegyed vagy a Parlament környéke.

Közel 200 induló közül 23 város és falu nyerte el 2011-es a Napkorona, illetve Biomassza Bajnokságok díjait és különdíjait.

A Napkorona Bajnokságban azok az önkormányzatok versengenek, amelyek területén a legmagasabb az egy főre eső napenergia-felhasználás, legyen szó napkollektorokról, vagy az elektromos áramot termelő napelemekről. A Biomassza Bajnokságban a fenntartható módon hasznosított biomassza segítheti győzelemre a településeket.

A Napkorona Bajnokság különdíjával a szervezők a példaértékű önkormányzati törekvéseket támogatják. Így a tavalyi bajnok, Orosháza, további beruházásainak köszönhetően az idén is egy kiemelkedő elismeréssel lett gazdagabb. Martfű összes közintézményén napelem található, valamint lakossági tájékoztató tevékenységük is kiemelkedő, Sopron különdíját pedig a két tucatnyi, elnyert energetikai pályázat, és a két nemzetközi energiahatékonysági projektben való részvétel is megalapozta.

Szintén a nemzetközi RES Liga (Megújuló Energiák Európai Bajnoksága) részeként idén először megrendezett Biomassza Bajnokságban a zsűri olyan önkormányzati beruházásokat pontozott, amelyek fenntartható módon valósultak meg, és külön jó, ha ez munkahelyteremtéssel is együtt jár. A lakosság számához igazodva itt is három település-kategóriában hirdettek győzteseket: ezek emelkedő sorrendben Pornóapáti, Körmend és Komló voltak.  Példamutató beruházásaikért  Miskolc és Örményes érdemelt különdíjat.

A RES Bajnoki Ligájában immár második éve magyar önkormányzatok is részt vesznek. A tavalyi évben Orosháza büszkélkedhetett nemzetközi különdíjjal, idén az alig 480 lakosú, zalai Nagypáli vehette át az európai szintű elismerést, hiszen új beruházásaiknak köszönhetően a falu teljes hőenergia igényének 70%-át megújuló erőforrásokból fedezik.

Az autóiparban viszonylag ritkán érnek el sikereket honfitársaink. Tari Attila a Michelin jövőlátó pályázatára alkotott újszerű és emlékezetes járművet.

Tíz évre előre kellett megjósolniuk a közlekedés fejlődését azoknak a pályázóknak, akik az idei Michelin Design Challenge versenyre beneveztek. Az abroncsgyártó értelemszerűen örömmel fogadta az innovatív kerékmegoldásokat, de az elgondolás egészének újszerűsége is sokat nyomott a latban.

Ebből a szempontból Tari Attila munkája mindenképpen figyelmet érdemel, hiszen bár a hagyományos keréktől nem szakadt el, de autó helyett lovat tervezett – leginkább ennek tekinthetjük magas építésű, szöcskeszerű építményét. A mindössze 23 éves alkotó eredetileg biológusnak tanult, így az ergonómia és a fauna egyaránt közel áll lelkéhez, és ha ehhez hozzávesszük népünk nyereg alatt húst puhító történelmét, készen is áll a jövő ideális terepjárójának receptje.

A „Saddle”, azaz nyereg névre hallgató szerkezet három aktív, elektromos meghajtású kereket alkalmaz. Kormányként két, elforgatható félkör szolgál, amelyet kantárként csavarva változtatható a szerkezet iránya – az egyszemélyes hobbieszköz helyben körbefordulni vagy oldalazni is képes, akárcsak egy igazi hátasló. Az alkotó szerint szerkezetének használata a hagyományos lovagláshoz hasonló egészségügyi előnyökkel járhat: a háttámla nélküli nyereg javítja a testtartást és elősegíti az egyensúlyozást, a külső vázszerkezet hiánya közvetlen kapcsolatot teremt a vezető és környezete között – nem mellesleg pedig visszafogott motorerejével és viszonylag törékeny szerkezetével nem az akadályok legyűrésére csábít, hanem kooperatív megoldásra.

Környezettudatosság ide, zöld szemlélet oda, a fejlettebb országok toronymagasan vezetik a legnagyobb szennyezők listáját. Az egy autóra jutó széndioxid-kibocsátás Németországban, Svédországban és Svájcban még mindig 150 g/km fölött van.

Meglepő tény derül ki a JATO 21 európai országot felölelő tanulmányából: 2010-ben a kontinens leginkább környezettudatos autóvásárlói a portugálok voltak, akik a tavalyi újautó-eladási statisztikák szerint 130 g/km alá szorították autóik széndioxid-kibocsátását. Most persze kellemesen megdicsérhetnénk a portugálokat, és követendő példaként állíthatnánk őket Európa elé, de félő, hogy nem az elhivatott környezetbarát szemlélet terelte őket a kisebb és takarékosabb autók felé, hanem a fenyegető államcsőd. Ennek fényében sokkal komolyabbnak tűnik a franciák és a dánok 130,8 illetve 131,8 g/km-es értéke, és még szomorúbbnak Németország, Svédország és Svájc teljesítménye; e három ország polgárai az elmúlt évben következetesen olyan autókat választottak, amelyek CO2-kibocsátási átlaga meghaladta a 150 g/km határértéket.

Ha összeurópai szinten szemléljük a széndioxid-kibocsátást, akkor azt tapasztaljuk, hogy az tavaly 5 g/km-rel csökkent. A statisztika azonban megtévesztő, mert míg néhány ország tényleg nagyot lépett előre e téren, addig Kelet-Európa igencsak rontja az átlagot: a Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában eladott új autók CO2-terhelése öt év alatt mindössze 10 g/km-rel mérséklődött.

A múlt heti beharangozónkban említett öt helyett csupán négy magyar csapat részvételével zajlott le a hatásfok-bajnokság európai döntője.

A győriek a legkitartóbb csapatnak járó különdíjat, a kecskeméti GAMF pedig az SKF dizájn-díját hozta haza Lausitz-ból, a 27. Shell Eco-Marathon európai futamáról – noha mindkét csapat a pályán szerette volna megcsillogtatni képességeit. Az előbbiek napelemes autója kiváló kezdeti eredmények után (ahogy tavaly, idén is sikerült pozitív energiamérleggel zárniuk a futamot, azaz az akkumulátorok töltöttségi szintje magasabb volt a célban, mint a rajtnál) a borús időben nem tudott megfelelő átlagsebességet teljesíteni, a GAMF autóját pedig először egy ütközés, majd az annak során elszenvedett alkatrész-törés miatti borulás ütötte ki a nyeregből, ám a kecskeméti főiskolások így is kategóriájuk, a benzines prototípusok osztálya negyedik helyén végeztek, miután első próbálkozásra megdöntötték eddigi rekordjukat, és 2277 km/liternek megfelelő fogyasztási értéket produkáltak.

Szintén jól teljesített a másik két magyar induló. A GAMF tavalyi autójához új hajtást és vezérlést fejlesztő Kandó középiskolásai minden előzetes várakozást felülmúlva az élmezőnyben zárták a megmérettetést. A Pécsi Orca Team stílusosan feketére fényezett autója hosszas próbálkozások után a lengyel csapattól kölcsönkapott motor beépítésével kelt életre. Az ötödik csapat, az óbudai SAP Racing Team részvételét szintén motorhiba veszélyeztette, ők azonban nem találtak megoldást a helyzetre, ezért le kellett mondják a versenyt.

A Ford által felkarolt gyártástechnológiák több szinten is csökkentik a CO2-terhelést, mellesleg műszakilag is jobb termékeket hoznak létre.

Ismerik a buborékos csokoládét? Sok-sok pici üreg teszi légiessé a nasit, amely bár ugyanakkora, mint tömör társai, könnyebb azoknál – hiszen kevesebb anyag van benne. Ez az ötlet ragadta meg a Trexel nevű cég mérnökeinek figyelmét, az általuk kifejlesztett MuCell műanyag pedig a Fordét: az új Focusban például már ilyen műanyagokat is alkalmaznak. A MuCell két technológia elegyítésének köszönheti létezését: egyrészt a fröccsöntés során levegőt fecskendeznek a sablonba, majd mielőtt a massza megszilárdulna, kis mértékben széthúzzák a formát. Az így kapott alkatrészek negyedével kisebb anyagfelhasználás mellett gyárthatók, tömegük csupán 80 százaléka a hagyományos műanyagokénak.

Ha a csoki lehet autóipari múzsa, miért ne lehetne alapanyag egy másik nagy gyerek-kedvenc: a pitypang. Ez a technológia még csak kísérleti szinten áll, de rendkívül ígéretes, hiszen amellett, hogy részben mentesítené a műanyagipart a kőolaj-függéstől, rendkívül ellenálló, tartós plasztikok gyártását tehetné lehetővé. A folyamatban az orosz pitypang nedvéből állítanak elő természetes kaucsukot – ez önmagában nem újdonság, az viszont igen, hogy kutatóknak sikerült azonosítani és blokkolni azt az enzimet, ami gyorsan polimerizálja a fehér nedvet: így egy hektárnyi pitypangból akár 50-100 kilónyi latexet is elő lehetne állítani.A Ford nem most próbálkozik először azzal, hogy fenntartható forrásokkal váltsa ki vegyipari alkatrészeit: a korábbi termékek listáján szójababból készített üléspárna, szalmatöltetű műanyag panelek, valamint farmeranyagból készített hangszigetelő rétegek szerepelnek.

A tavalyi három helyett idén már öt csapat képviseli hazánkat az olajcég által szponzorált extrém takarékossági világverseny európai szakaszán.

Az Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, valamint a Kecskeméti Főiskola visszatérő csapatai mellett két új induló: a szintén kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara igyekszik öregbíti a magyarok hagyományosan jó hírét a Shell Eco-marathonon, azon a hatásfok-bajnokságon, ahol nem liter per százkilométerben, hanem ezer kilométer per literben mérik a résztvevők átlagos (elméleti) üzemanyag-fogyasztását.

A Kandó részvétele különösen említésre méltó, hiszen eddig csupán felsőoktatási intézmények hallgatói neveztek a versenyre. Ők a helybéli GAMF tavalyi, ultrakönnyű autójával (pontosabban annak új elektronikával frissített kivitelével) állnak idén rajthoz; míg a főiskola annak hihetetlen, 20 kilós tömegét készül alulmúlni – az új autó optimális versenysúlya 17 kilogramm lesz! Vadonatúj autóval indulnak a kis költségvetésükhöz mérten tavaly tiszteletre méltó eredménnyel célba érő óbudaiak, idén igen ambiciózus, 2000 kilométeres hatótávolságra készülnek (a tavalyi legjobbak, egy francia csapat, 4896 kilométert hozott ki ezer milliliter benzinből.)

A győri Széchenyi Egyetem tavalyi sikere után idén is a jól bevált városi, azaz majdnem normális külsejű autókat felvonultató kategóriában indul – mint emlékezetes, szolárcellákkal táplált autójuknak az egész mezőnyben egyedüliként sikerült pozitív energiamérleggel zárnia a futamot, azaz akkumulátoruk töltöttségi szintje magasabb volt a verseny végén, mint a rajtnál.

A 27. alkalommal megrendezett Eco-marathon európai döntőjére egy hét múlva, május 26. és 28. között kerül sor, Németországban. A futamon 26 ország 222 csapata indul; 168-an a prototípus, 54 autó pedig az urban concept géposztályban.