Zöldblog.hu

Az év elején indított kísérlet eddig jól alakul: egy környezettudatosan élő svéd család máris kétharmadával csökkentette CO2-kibocsátását. A nagyján tehát túl vannak – de most jön a neheze!

A háztartási emisszió csökkentését részben a különleges infrastruktúra tette lehetővé: a napelemekkel burkolt faház elektromos fogyasztóit vízerőművekből származó áram táplálja, az épület garázsában pedig egy villanymotoros Volvo C30 Electric autó áll. Eddig egyébként éppen az utóbbi terület, a közlekedés hozta a legmegdöbbentőbb, 93 százalékos emissziós előrelépést a család életében.

Az már három hónap után is jól látszik, hogy a kezdeti, látványos fejlődés után a család leginkább életmódjának radikális megváltoztatásával érhet el további eredményeket. Az éttermi látogatások, a készételek helyét az energiatakarékos módon megtermelt, friss zöldségek, a kevés hőenergiával elkészíthető halételek veszik át, a házban elhelyezett monitorokon pedig minden tevékenységük károsanyag-kibocsátását figyelemmel követhetik.

A XXI. századi öko-Robinsonok azonban óhatatlanul helyzeti hátrányból indulnak: a ház, az autó, az energiaellátó elemek vagy a bútorok előállítása ugyanis komoly terhelést jelent a környezet számára. A kísérletben megcélzott, évenkénti és személyenkénti egy tonna széndioxid-kibocsátásból 900 kilót már a projekt kezdete előtt elhasználtak a megtakarításokat lehetővé tévő háttérország kiépítésére. A résztvevők éves apanázsa tehát egy mázsa CO2 fejenként. Ez önmagában is kemény feladatnak hangzik, de ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos európai lakos évente 7,3 tonna széndioxidot bocsát a levegőbe, a Lindell családnak tényleg meg kell tanulnia „energiamorzsákon” élni a következő hónapok során.

Úgy tűnik, hogy a Honda FCX Clarity hidrogénautó hamarosan az egész háztartás áramszükségletét képes lesz előállítani, miközben a garázsban parkol. Sőt nem is egyét, hanem kettőét.

A Honda új fejlesztése nyomán hamarosan lehetőség nyílhat arra, hogy teljesen függetlenítsük háztartásunkat a közművektől. A japán vállalat az ígéri, hogy 2012. március 31-re elektromos aljzattal szereli fel üzemanyagcellás autóját, az FCX Clarity modellt. Ez valamivel komolyabb lesz, mint a már ismert 12 voltos szivargyújtó, sőt még csak nem is a néhány gyártó kínálatában megtalálható, 220 voltos kimenetre kell gondolni: a fejlesztők legalább 10 kilowatt teljesítményű tápról beszélnek, ami a számítások szerint két átlagos háztartás teljes körű kiszolgálására elegendő. Ez persze még csak technológia; a piaci hasznosítás lehetőségei és feltételei nem ismertek, de elképzelhető, hogy a jövő lakáshirdetéseiben azzal csalogatják majd a vevőjelölteket: a szomszéd FCX-szel jár.

Egyébként az ötlet, hogy az autót áramforrásként használjuk, nem új keletű. A hálózatról tölthető hibrid autók gyártói is előszeretettel hozakodnak elő a kétirányú energiacsere gondolatával: a nagy kapacitású akkumulátorokban maradhat ugyanis annyi töltés a nap végén, hogy azt érdemes visszatáplálni a közösségi hálózatba, amivel elvileg még egy kis pénzt is kereshet a tulajdonos. A Honda azonban más úton jár: az üzemanyagcellás FCX Clarity álló helyzetben is képes áramot termelni, így tényleg komolyan számításba jöhet önálló áramforrásként.

Ismét verseny volt a hétvégén: szombaton rendezték meg az immár hagyományos Nemzetközi Rexroth Pneumobil Versenyt Egerben, és új bajnokot avattak.

A Gyalogkakukk lefutotta a Szélkakast – ez akár rajzfilm-címnek is elmenne, itt azonban valami még izgalmasabbról volt szó: a szakmai zsűri ez alkalommal nem a debreceni járgányt, hanem a BME egyetemistáinak konstrukcióját választotta meg az év pneumobiljának. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen nem biztos, hogy mindenki tudja, miről van szó. A Bosch Rexroth, a világ egyik vezető pneumatikai gyártójának magyarországi képviselete évek óta szponzorálja azt a felsőoktatási hallgatók között zajló megmérettetést, amely a legjobb amatőr versenyhagyományokat és a szakmai gyakorlatot ötvözi.

A feladat szerint az indulóknak a Rexroth termékkatalógusából összeválogatott vezérlő és pneumatikus elemek felhasználásával kell olyan járművet építeniük, amely minél jobb hatásfokon hasznosítja teljesen emissziómentes üzemanyagát: a sűrített levegőt.

Idén egy tucat magyar és négy külföldi csapat vett részt az öt kategóriában zajló versengésen. A hatótávolsági versenyt, valamint a manőverezési futamot a már említett Debreceni Széllovagok nyerték – előbbinél 10,5 kilométert tudtak megtenni egyetlen palack sűrített levegővel.Az év legjobbja díjat mégsem ők hozták el, hanem a BME gyorsulási versenyen diadalmaskodó Gyalogkakukkjai. A legötletesebb konstrukció díját a BME Műszakik Pneumobil Team vitte haza, a vigaszdíj Miskolcra került, az Entrópia csapatához.

A biciklizés eleve környezetbarát közlekedési mód, pláne, ha közben még energiát is állítunk elő. A hollandok is így gondolják, de nem a bringákra, hanem a bringaútra bízzák az áramtermelést.

Aki csak egyszer is sétált nyáron mezítláb aszfalton, tudja, milyen iszonyú energiamennyiséget nyel el az útfelület – és a hangsúly itt azon van, hogy elnyel, azaz elfecsérel. Az elmúlt pár évben számos ötlet született arra, hogy napelemekkel burkoljanak le utakat – egy amerikai feltaláló három éve azt állította, hogy ha az USA teljes autópálya-hálózatát szolárcellákkal fednék le, azzal az egész ország számára elegendő mennyiségű elektromos áramot lehetne termelni.

Hosszú távon a hollandok is hasonlóan ambiciózus terveket dédelgetnek, de valahol el kell kezdeni, mégpedig kisebb léptékben. Még szerencse, hogy az ország tele van kiváló minőségű kerékpárutakkal (no meg kulturált és fegyelmezett kerékpárosokkal), így első körben ezeket készülnek napelemesíteni, aztán később jöhetnek az autóutak, összesen 137 ezer kilométernyi hosszúságban.

A SolaRoad projekt keretében réteges útfelületet alakítanak ki: beton alapra egy centiméter vastagságban szilikon napelemcellákat fektetnek, majd ütésálló üveggel borítják be az egészet. Egy négyzetméternyi szolárút éves kapacitása 50 kWh, ami egy átlagos háztartás energiaigényének hetvened részét fedezi. A SolaRoad panelek formájában, nagyjából 140 x 230 centiméteres elemekben készül majd, ami a telepítést és a karbantartást egyaránt leegyszerűsíti, noha kissé zötyögőssé teheti majd a közlekedést. A munka a jövő évben veszi kezdetét, az Amszterdam melletti Krommenie városában, és a tapasztalatok fényében folytatódik majd – kérdéses például, hogy nem lesz-e túlságosan csúszós az üvegfelület?

Idén hatodszor szervezték meg Győrben az alternatív hajtású autók egyetemi bajnokságát. A hétvégi futam újdonságai: iráni résztvevők és belvárosi pálya.

Mintha Monte Carlo költözött volna Győrbe a hétvégén, vagy fordítva: az eddigi helyszín, a Széchenyi egyetem parkolója helyett most a nyugat-magyarországi város közútjain zajlott a küzdelem egy egész napon, és némi zivataron át.
Összesen 70 autót nevezett be a három napos eseményre az a 45 csapat, amelyek kétharmada rutinos visszatérő volt, tizenöten azonban most első ízben állták a megmérettetést. A program első két napját szakmai és közönségprogramok, valamint parádés felvonulás töltötte ki, vasárnap aztán elrajtoltak a versenyautók. A napot elektromos gokartok nyitották és (második futamukkal) zárták, a hét indulóból hatot a helybéli Willisits Team állított ki, így a csapatgyőzelem gyakorlatilag borítékolható volt – ettől függetlenül izgalmas, vérre menő küzdelmet láthattak a nézők.
Látványosságban a többi kategória sem szenvedett hiányt, bár a tempó nem mindig volt észveszejtő; a napelemes hajtású autók például finom visszafogottsággal teljesítették a köröket; bár magához mérten mindenki a (borulás)határon autózott. Az űrbéli járgányokat megszégyenítő prototípusok után a motorkerékpárok, majd a rendszámképes mezőny következett: itt elektromos Trabant, Kispolszki és Swift mérkőzött a Revával, a hazai gyártású EMT48 és az Smart EV-vel.

Ha van verseny, ahol az olimpiai szlogen érvényes, ez az volt: a Széchenyi futamon minden résztvevő (vagy legalábbis minden célba ért résztvevő) győztesnek tekinthető, hiszen ez a megmérettetés elsősorban a fejlesztésről, a technológiai és emberi korlátok leküzdéséről szól.

A jövő hét csütörtökig még lehet jelentkezni az E.ON Energiakaland és az ARC energiatakarékosságot és környezetvédelmet középpontba állító, ifjúsági pályázatára.

Nevezzük életmódnak vagy döntésnek, a környezettudatosság olyasvalami, amivel nem kell várni, a gyerekeket korosztálytól függetlenül lehet ennek szellemében nevelni, ebbe az irányba terelgetni. Erre ad most kiváló lehetőséget az a pályázat, amely az Energiakaland tanulási programot működtetőt E.ON Hungária Zrt., valamint az ARC Művészeti Szolgáltató Kft. közös szervezetésében zajlik, egészen május 5-ig.

A szervezők az alsó és felső tagozatos általános iskolásokat célozták meg. A kisebbeknek egy, a pályázati kiírásban mellékelt, környezetvédelmi témájú meséhez kell illusztrációkat készíteniük – a történetben két gyerek, Zsiga és Liza földönkívüliek és két macska-ügynök segítségével épít az Alföldet sújtó, krónikus szárazságnak véget vető esőfelhő-készítő gépet.

Valami hasonló bravúrt várnak a szervezők a 10-14 éves korosztálytól: a felső tagozatosoknak olyan szerkezetet kell tervezniük, amely valamilyen formában segít a föld természeti kincseinek megóvásában, a környezeti problémák megoldásában. Értelemszerűen nem konkrét mérnöki munka vár a gyerekekre: feladatuk az, hogy használják fantáziájukat, és a megvalósíthatóság követelményét figyelmen kívül hagyva minél érdekfeszítőbb, ötletesebb szerkentyűket fundáljanak ki.

A pályázat egyébként nem öncélú játék: a Magyar Vöröskereszt például pályaművenként ezer forinttal támogatja a pályázók rászoruló kortársait, az Európai Bizottság magyarországi képviselete pedig a közlekedési témakörben benyújtott tervek és ötletek külön díjazását vállalta magára.

Az értékes díjak mellett a legnagyobb ajándék talán az, hogy a beérkezett munkák közül a legjobb hatvanat az ARC a tőle megszokott formában teszi közszemlére: június 4. és 22. között ifjúsági környezetvédelmi óriásplakát-kiállítást szerveznek Budapesten, amelyről mi is tudósítunk majd.

Jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók:

http://www.arcmagazin.hu/4-gyerek-arc-palyazat

Finn kutatók olyan robotot szerkesztettek, amely képes leválogatni a szemetet. Az első gyakorlati teszteken jól vizsgázott a mesterséges kukás.

A szelektív hulladékgyűjtés a feldolgozás és újrahasznosítás első és legfontosabb feltétele. A leggondosabb szétválogatás sem hozhat azonban tökéletes eredményt, márpedig a „szemetes hulladék” nem reciklálható. Eddig nem volt jobb megoldás a manuális re-szelektálásnál, egy finn vállalat, a ZenRobotics azonban most gépesítette a folyamatot.

A fantáziadús módon Recycler névre keresztelt berendezést elsősorban építkezések, illetve bontások nyomán keletkezett, vegyes összetételű, emberi erővel nehezen kezelhető, ráadásul az egészségre is káros hulladéktömeg szortírozására tervezték. Az ipari robotkar a futószalagon előtte elhaladó szemétkupacból válogatja ki azokat a darabokat, amelyek megfelelnek a belé táplált paramétereknek, és a megfelelő gyűjtőcsatornába helyezi azokat. A felismerést egy sor érzékelő technológia – infravörös és hagyományos kamerák, térbeli lézer szkenner, érintésszenzor, fémérzékelő, vonalkód-leolvasó, röntgen, mérleg, stb. – segíti. A gép programozása az emberi kisagy tanulási mechanizmusát modellezi, így az képes gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni az új helyzetekhez, és akár rendkívül nagy adatmennyiséggel is biztonsággal megbirkózni.

A Recycler nem csak kényelmi, de biztonsági és egészségügyi szempontból is ígéretes fejlesztés; akár radioaktív anyagok, azbeszt, szigetelések, akkumulátorok kezelésére és szétválogatására is használható. A február óta folytatott gyakorlati próbák során a berendezés nagyjából 50 százalékos biztonsággal teljesített. A távlati tervekben egyébként egy háztartási léptékre zsugorított, családi változat is szerepel.

Az elmúlt napokban két, leendő szolárcella-gyártó üzem létesítéséről is beszámolhatott a hazai sajtó.

Komlón és Székesfehérváron kezdi meg hamarosan a termelést két, egymástól független, magyar tulajdonú napelem-gyártó vállalkozás. A komlói egységet nagyjából 1,2 milliárd forintos beruházással (ebből 400 millió forint uniós és költségvetési támogatásból származik) a Solar Energy Systems Kft. építi; az 1400 négyzetméteres alapterületű üzemben november végétől három műszakban, 108 fő foglalkozásával indul be a termelés – ez a munkahely-teremtés kiemelt jelentőségű szempont az energetikai iparban egykor fontos szerepet betöltő Komlón. A modern technológiájú gyártósorokon 140, 230 és 270 watt teljesítményű napelemek gyártása folyik majd. A gyár éves energiakapacitása 16 megawatt, a tervezett éves árbevétel 4 millió euró, amely gyakorlatilag teljes egészében németországi exportra épülne.

Nagyobb léptékű beruházást indított útjára a széfesfehérvári Jüllich Glas Holding Zrt. Itt egyéves előzetes kutatást követően hárommilliárd forintból (184 millió forintos központi támogatással) valósítják meg napelemeket gyártó üzemegységet. A 13 ezer négyzetméteres létesítmény 5-7 ezer háztartás teljes ellátására elengedő, mintegy 13,2 GWh energia megtermelésére elengedő napelemeket állít majd elő évente. Ezzel az építészeti üvegtermékeiről ismert Jüllich Glas a napelemek terén is hazai piacvezető szerepre törekszik.

Az év első, igazán meleg hétvégéjén versenyautók lepték el Miskolcot – igaz, ezek nem bömböltek, csupán sivítottak. A Bosch idén harmadszor rendezte meg az Elektromobil versenyt.

Sok mindennel meg lehet emlékezni a Föld napjáról; például egy olyan, több ezer főt megmozgató, nemzetközi rendezvénnyel, amely nem csak jó buli, hanem távlati jelentősége is van környezetünk megóvásában.

Nem kevesebb mint 69 elektromos hajtású autó sorakozott fel a Miskolcon megszervezett városi öko-autóverseny rajtrácsán. Az öt országból érkezett nevezők egytől egyig felsőoktatási hallgatókból verbuválódott csapatok voltak. A fair play jegyében minden járgányt ugyanaz az erőforrás mozgatta – pontosabban erőforrások, hiszen az istállóknak hat-hat darab, lítium-ion akkumulátoros Bosch kézifúró köré kellett versenyautót építenie. A versenykiírás ezen az egy kitételen kívül viszonylag szabad kezet hagyott a résztvevőknek, akik ezért a legkülönfélébb, nem ritkán meghökkentő konstrukciókkal, hajtásláncokkal, futóművekkel és fékrendszerekkel próbálták legyőzni vetélytársaikat. A feladat már csak azért is (szak)embert próbáló volt, mert a szerény motorteljesítmény miatt az önsúly kritikus tényező egy ilyen elektromobil megépítésénél.

A végső értékelésnél a helyi egyetemről érkezett, Gépész Car nevű csapat alkotása műszaki tartalmával a zsűri, dizájnjával a közönség elismerését nyerte el. A kecskeméti GAMF karról érkező Racsni EMT csapat a legjobb köridőt, illetve az időmérések alapján a végső győzelmet is elhódította, míg a „Bosch csoport legjobb Elektromobilja 2011-ben” címet a Robert Bosch Kft. Budapesti Fejlesztő Központ mérnökeiből verbuválódott Low Hanging Kardántengely vihette haza.

Közép-Európa egyik legmodernebb teherabroncs futózó üzemét nyitotta meg Magyarországon a Bridgestone.

A Bridgestone és az 5-Let Kft. együttműködése nyomán új teherabroncs futózó üzem nyílt Mezőszilason. A legfejlettebb technológiák alkalmazásával futózott termékek az új abroncsokhoz hasonló általános és futásteljesítményt biztosítanak a flottáknak, jóval olcsóbban. Ami minket jobban izgat, hogy a futózás környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb folyamat: akár 75 százalékkal kisebb az energia- és nyersanyag-szükséglete, mint egy új abroncs gyártásának, ráadásul a hulladékabroncsok kezelésének problémáját is megoldja.

Ez utóbbi, azaz a környezettudatos üzletvitel egyébként is kardinális gazdálkodási szempont a Bridgestone csoport számára, éppen ezért a Bridgestone nagymértékben támogatta a geotermikus energia használatát a futózó üzemben. Ezen a ponton csatlakozott a projektbe az 1996-ban alapított, jelentős tapasztalatokkal bíró 5-Let Kft., amely már többek között létrehozott egy 152 apartmanból álló lakóparkot, ahol az épület hűtését és fűtését teljes egészében geotermikus energiából oldják meg. A vállalat 2009-ben egy olyan, Közép-Európában egyedülálló radiális földszonda-telepítő berendezést vásárolt, amely révén gazdaságosabban, jobb hatásfokkal, és lényegesen kisebb környezeti rombolás mellett telepíthetnek geotermikus hőszivattyút.

A kétmillió eurós beruházással létrehozott üzem március 30-án kezdte meg a termelést, gyártási kapacitása idén 2500 darab termék, amelyet két éven belül kétszeresére futtat fel a gyár, 2014-től pedig ismételten megduplázzák a termelést. A 980 m2 alapterületű üzem tíz főnek ad munkát.